A metálvilágban nem meglepő, ha egy zenekarban történnek némi változások, többnyire persze ezek nem békés úton kerülnek kibocsátásra. Természetesen van, hogy ezek közös megegyezés alapján történnek, de jó pár példa akad arra is, hogy nem. Mindezeken felül az sincs kizárva, hogy egy csapat úgy dönt: köszöntük szépen de ennyi volt. Cikkünkben elhoztuk néhány metálénekesnő történetét, aki a csalódások után is képesek volta felállni és egy szépen ívelő karriert felépíteniük.
Tarja Turunen
1996-ban lett a Nightwish együttes énekesnője - a zenekarba alapitótagként került. Az együttest Tarja osztálytársa, Tuomas Holopainen alapitotta, aki az együttest egy teljesen akusztikus dalokat játszó zenekarnak álmodta meg - bár az együttes stilusa áttért a metálra. 1998-ban szerzett magának igazi hirnevet, amikor megjelent a Nightwish második debütáló albuma, az Oceanborn.
2000-ben és 2001-ben ismét visszatért a Nightwish-be, ugyanis a csapat 2000-ben dobta piacra harmadik lemezét, a Wishmastert, 2001-ben pedig megjelent az Over The Hills And Far Away című középlemezük, továbbá első DVD-jüket is kiadták, ami a From Wishes To Eternity elnevezést kapta. 2002-ben pedig megjelent a csapat negyedik albuma, a Century Child. A kimeritő turné után a banda egy kis pihenőt tartott, majd 2004-ben ismét megkezdődtek a munkálatok az új Nightwish-album megjelenése körül, a Once cimű albummal egészen két éven át turnézott az együttes.
2005. október 21-én a Nightwish tagjai nyílt levélben szólították fel Tarját, hogy lépjen ki a zenekarból. Indoklásként az együttes tagjai Tarja "megváltozott viselkedését" hozták fel, mely szerint férje hatására Tarja túlzottan anyagias lett.
Első szólóalbuma, ami a My Winter Storm címet viseli, 2007. november 19-én jelent meg. 2010-ben napvilágot látott második önálló albuma What Lies Beneath néven, amely igencsak nagysikernek örvendett a finn énekesnőre nézve. Még ezévben az Underneath című dalát duettben is elénekelte, a finn The 69 Eyes rock együttes énekesével, Jyrki 69-tal.
2013 augusztusában jelent meg a Colours In The Dark névre keresztelt immáron negyedik szólóalbuma, ami szintén sikeres lett, mivel az énekesnő nem csak a megszokott metalos elemeket használta az albumon, hanem egy kis színt is vitt bele. 2016 nyarán két lemezt (The Brightest Void – The Prequel, The Shadow Self) is piacra dobott, melyek egyikén testvére, Toni Turunen is vendégeskedett. Az énekesnő az év elején bejelentette, hogy már javában készül Act II nevezetű DVD-je, továbbá új lemeze is idén hódítja majd meg a nagyvilágot.
1993-ban alakult meg Norvégiában a Theatre Of Tragedy nevezetű zenekar, mely csapat akkoriban saját stílust alkotott meg, a "Beauty and the Beast"-et. (Szépség és szörnyeteg) egyesítve a férfi basszust (kiegészítve a death metalra jellemző hörgéssel) és a női szopránt. A zenekar első énekesnője Liv Kristine (ex- Leaves' Eyes) lett, aki eredetileg csak egy szám erejéig kölcsönözte volna a hangját. Első lemezüket 1995-ben adták ki, Theatre of Tragedy néven, de a másodikra sem kellett sokat várni, ugyanis egy évvel később már a boltok polcaira került Velvet Darkness They Fear nevezetű korongjuk .
1998-ban jelent meg harmadik albumuk, amely az Aégis elnevezést kapta, és hatalmas sikereket ért el világszerte. A 2000-ben kiadott Musique egy éles váltást hozott magával az együttes stílusában, a korábbi albumaikra jellemző zúzós gitár témákat és a 17. századi angol nyelvhasználatot felváltották az electropop és az indusztriális metal elemek. A váltás ugyan új rajongókat is hozott, a régiek közül azonban sokan elpártoltak tőlük. 2002-ben jelentették meg Assembly névre keresztelt albumukat, amely egyben az utolsó is volt Livvel a fedélzeten. Az énekesnőt a kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva távozásra kérték.
Ezt követően az énekesnő férjével karöltve megalapította a Leaves' Eyes nevezetű formációt, ami hatalmas népszerűségre tett szert világszerte. Első lemezük Lovelorn címen jelent meg 2004-ben, majd egy évvel később piacra dobták második korongjukat is, ami a Vinland Saga elnevezést kapta. Ezek után csak 2009-ben jelentkeztek új albummal, ami Njord néven látta meg a napvilágot. 2011-ben már negyedik lemezük is a boltok polcain tündökölt, ami a Meredead címet kapta. Kisebb kihagyás után 2015-ben végül ötödik lemezüket kaparinthatták meg a fanatikusok, ami Symphonies Of The NIght címen hódította meg a világot, 2015-ben pedig King Of Kings címen jelent meg az utolsó Leaves' Eyes-korong amin még Liv Krstine hangját hallhatjuk.
A csapat nem épp békés módon vált meg énekesnőjüktől, hiszen számtalanszor dobálóztak súlyosnál súlyosabb jelzőkkel egymás felé. Liv azonban nem csüggedt sokáig, hiszen 1998-óta jelennek meg szólólemezei, zenekarából való távozása óta pedig csakis szóló munkásságra koncentrál. A norbég szőkség jelenleg is egy új lemezen dolgozik, ami vélhetően még idén a boltok polcaira kerül.
Nitte Valo
A finn énekesnő 2005-ben lett a Battle Beast énekesnője, mely bandát Pyry Vikki dobos, valamint Anton Kabanen és Juuso Soinion gitáros alapította. Nitte nem sokkal később csatlakozott hozzájuk, Eero Sipilä basszerossal, valamint Janne Björkroth billentyűssel karöltve. Miután a zenekar teljessé vált , 2006-ban elkezdtek demókat készíteni, ami egészen négy éven keresztül tartott.
2011-ben viszont már első saját lemezüket is kiadták, Steel néven. A lemez sikere töretlen volt, olyannyira, hogy 2012-ben már a Nightwish előzenekaraként járták a világot, az Imaginaerum World Tour keretein belül. Ezek után Nitte családi okokra hivatkozva kilépett a zenekarból. Az utóbbi időben viszont több fellépés erejéig ismét csatlakozott egykori csapatához.
Néhány év kihagyás után, 2015-ben csatlakozott a Burning Point nevezetű együtteshez, mely csapat korábban egy teljesen férfi tagokból álló formáció volt, és mivel az énekes úgy döntött, hogy ezentúl kizárólag a gitározásra és a dalszerzésre szeretne fókuszálni, a karakteres hangú énekesnőt választották meg utódjául. A csapattal azóta két stúdiólemezt készítettek, legutóbbi tavaly került a boltok polcaira, The Blaze címmel.
Az 1995-ben alakult meg az Apocalypse nevezetű együttes Hollandiában. Ekkor a zenekar egy death-metal cover bandaként volt számon tartva, ehhez híven egy, a hörgésért felelős férfi énekessel nyomultak Mark Jansen személyében. 1997-ben csatlakozott hozzájuk Floor Jansen énekesnő, akinek érkezése gyorsan megváltoztatta a zenekar addigi stílusát, és áttértek a szimfonikus metalra, bár a hörgéssel továbbra is kiegészítették dalaikat.
Két évvel később felvették az After Forever nevet, amelyet két demó is megerősített: az Ephemeral és a Wings of Illusion. Egy évre rá már első lemezük is a boltok polcaira került, amely a Prison Of Desire elnevezést kapta. 2001-ben dobták piacra második korongjukat Decipher néven, amely az utolsó lemez volt a zenekar alapítójával, a gitárért, és egyben a hörgésért is felelős Mark Jansennel.
2003-ban a zenekar kiadott egy EP-t és egy DVD-t is Exordium néven, melyet egy évvel később követett az Invisible Circles nevezetű album. A következő évben ismét stúdióba vonultak, és még abban az évben meg is érkezett a Remagine névre keresztelt anyaguk. 2006-ban Mea Culpa néven dobtak piacra egy kiadványt, amely A és B oldalból állt, valamint néhány dal újrafelvett változatát tartalmazta.
2007. április 23-án megjelent a saját magukról elnevezett, ötödik After Forever-lemez, amely az eddigi legsikeresebb korongja lett a holland csapatnak – különösen az Energize Me című dal lett népszerű – melyet az énekesnő szívesen vett elő ReVamp nevezetű zenekarával adott koncertjein.
Mindezen sikerek ellenére a fromáció 2008-ban bejelentette, hogy kisebb szünetet kényszerülnek tartani, az énekesnő kiégése (lelki kimerültség) következtében, majd 2009-ben azzal a szomorú hírrel kellett szembesülniük a rajongóknak, hogy az After Forever véglegesen is feloszlott.
Floor ezekután alapította meg ReVamp nevezetű zenekarát. A formáció első lemeze, a saját magukról elnevezett ReVamp 2010-ben jelent meg, ráadásul elsöprő sikereket ért el világszerte. A zenekar egészen 2012-ig tunézott első lemezével, majd bejelentették, hogy ismételten stúdióba vonulnak felvenni második albumukat. Egy évvel később már a boltok polcaira is került Wild Card nevezetű anyaguk, amely Floor elmondása szerint az egyik legerősebb, és legsúlyosabb lemez lett, amit valaha is készített.
Nos, az énekesnő nem túlzott eme kijelentésével, ugyanis a korong, azonnal elnyerte a nagyérdemű kegyeit, mindazonáltal Floor ezúttal nemcsak tiszta- és operás hangszínen énekelt, hanem immáron a hörgést is alkalmazza ének-technikájában. A ReVamp 2014-ben jelentette be, hogy hosszas szünetet tartanak, mivel időközben Floor csatlakozott a Nightwish-hez, így nem tudna két együttest egyszerre fenntartani, mivel a progresszív metalt játszó formáció 100%-os odafigyelést igényel. Nlhány éve még egy esetleges harmadik album elkészüléséről adott hírt Jansen, de ez sajnos már nem valósulhat meg, ugyanis 2016. szeptember 29-én hivatalosan is bejelentették, hogy a ReVamp feloszlik.
A holland pacsirta jelenleg jól megérdemelt pihenését tölti, a Nightwish viszont legkésőbb jövőre hallat ismét magáról, amikoris vélhetően a boltok polcaira kerül legújabb nagylemezük, ami immáron a második korong lesz harmadik énekesnőjükkel.
Doro Pesch
1982-ben alakult meg a Warlock nevezetű csapat, a németországi Düsseldorfban: Doro Pesch énekesnővel, Michael Bastian gitárossal, Frank Rittel basszerossal, valamint Thomas Franke dobossal a fedélzeten. A zenekar nem sokáig létezett eme felállással, ugyanis Thomas Franke helyére Michael Eurich érkezett, Michael Bastiant pedig Szigeti Péter váltotta.
Az első lemezük 1984-ben debütált Burning the Witches címmel, ami nagy sikernek örvendett, így a zenekar hamar nekivághatott első turnéjának. Egy évvel később már a második albumuk is a boltokba került, Hellbound néven. A lemez megjelenése után a zenekar számos tévéshow-ban jelent meg, sőt egy teljes európai turnét is végigcsináltak, majd a Kerrang! magazin tette őket címlapjára. Dorót már ekkor a metalzene legjobb énekesnőjének kiáltották ki.
1986-ban egy újabb krongott jelenítettek meg, amely a True as Steel címet kapta. A lemez a 18. helyet zsebelte be a zenéslistákon, amelyet az első kislemez a Fight for Rock követett. Ugyanebben az évben a Warlock btörténelmet írt, ugyanis 1986-ban Doro volt az első olyan énekesnő, aki egy metalzenekar élén lépett fel a Monsters of Rock fesztiválon – melyre azelőtt még nem volt példa. Ekkor oylan zenekarok társaságában léptek fel, mint a Motörhead, a Def Leppard, Ozzy Osbourne és a Scorpions. A True as Steel turnéja után a zenekar ismét stúdióba vonult, ám ezt megelőzően újabb tagváltás is történt: Tommy Bolan és Tommy Henriksen érkeztek a zenekarban, Szigeti és Rittel helyére.
Immáron az új felállás rögzítette 1987-ben a Triumph and Agony című lemezt, amely hamar bearanyozódott hazájukban, Németországban. Ezt követően a lemez a legjobb Warlock-albumnak lett kinyilvánítva, ugyanis az angol Billboard 200-as listán a nyolcvanadik helyig sikerült feljutnia. A zenekar ezután szerepelt az MTV csatorna heavy-metal programjában, a Headbangers' Ballban.
A zenekar sajnos nem volt túl hosszú életű, ugyanis 1989-ben feloszlottak. Ezek után pedig csak az énekesnő maradt az egyetlen eredeti tag. Később a Warlock név használatát elperelték tőle, így szólóban folytatta karrierjét. A német énekesnő első önálló korongja 1989-ben került az üzletek polcaira, azóta pedig 12 lemez került ki a kezei közül - nem kis sikerrel. A ma is bombaformában lévő 52 éves vokalista jelenleg új lemezén dolgozik, de különleges turnéra is készül, a Warlock Triumph And Agony nevezetű lemezének 30 éves évfordulója alkalmából.
