1998-at írtak a naptárak, amikor a boltokba a került a finn metálzenekar második nagylemeze, az Oceanborn. A formáció első mérföldköve pontosan ez a korong volt, hiszen hamar maga mögé utasította az 1997-es megjelenésű debütáló anyagukat, ami az Angels Fall First volt.

A kiadvány igen sikeres nótákat sorakoztat fel, melyek a mai napig is közönségkedvencek; ilyen többek között a Stargazers, a Sacrament Of Wilderness, a The Pharao Sails To Orion, a Devil & The Deep Dark Ocean, a Sacrament Of Wilderness, vagy a feldolgozott Walking In The Air; de ugyanezen a számlistán hódítótt világot a finnek legnépszerűbb balladája is, a Sleeping Sun.

1999-ben vették fel a Sleeping Sun (Four Ballads of the Eclipse) című kislemezüket a németországi napfogyatkozás alkalmából, ami olyannyira sikeres lett, hogy megközelítőleg 15 000 példányt adtak el belőle csupán az első hónapban - egyedül Németországban.

A szóban forgó nótához egyébként 1999 júliusában, kisfilmet is forgatott a csapat, ami Finnország-szerte került felvételre. Az eredeti videóklipben csak az énekesnő, Tarja Turunen szerepel, akinek igencsak meggyűlt a baja a forgatások alatt, hiszen egyes helyeken rengeteg volt a szúnyog és az egyéb szárnyas rémálom, ami megnehezítette számára a koncentrálást, - ám mindezek ellenére sem sikerült kizökkenteni a metálkirálynőt a kerékvágásból, hiszen remek végeredménnyel zárt a forgatás.

A banda később úgy döntött, újra felveszik a dalt, így újfent kislemezként 2005-ben újra piacra került Sleeping Sun 2005 címen. A régi-új dalocskához természetesen újabb klip is dukált, melynek képi világa teljes mértékben eltér az eredetitől. Az új videó ugyanis egy csata utáni állapotot mutat be, sérült és elesett katonák zömével; a zenekar férfi tagja hősiesen ragadnak kardot, melynek folytán eldől a sorsuk, a frontasszony azonban ezúttal nem moszkítókkal vív harcot, hanem kardot ragadva, valkűrként sétál végig a vér borította csatamezőn.