Nyilván minden fan felállított már magában egy bizonyos rangsort kedvencei lemezei kapcsán, így szinte mindenkinek más-más korong foglalja el azt a bizonyos első helyet. Most azonban egy érdekes dolog történt, hiszen a melodikus death metált játszó formáció frontembere a Kerrang!-nak mesélte el saját álláspontját a miértekre pedig hosszas választ is ellékelt.

10. Relentless Reckless Forever (2011)

El kell mondanom, hogy ez elég brutális, és talán ez a legkevésbé kedvenc gyermekem. Biztos vagyok benne, hogy titokban mindenki így van ezzel. Nemrégiben újra meghallgattam, és van hát, van rajta néhány jó tétel, de a többinek szinte semmi értelme. Akkoriban jó ötletnek tűnt valami mást csinálni, de úgy tűnik, hogy ez a változtatás kicsit túl lett gondolva.

09. Something Wild (1997)

Annak ellenére, hogy klasszikusként gondolunk rá, észrevehető, hogy kibaszottul hülyeség. A Deadnight Warrior és a Lake Bodom valóban jó dalok, de a többi csupán nagy riffek sorozata, melyekre obszcén dolgokat sikoltozok. Ekkoriban csupán 17-18 évesek voltunk, voltaképp minden szarból pénzt csináltunk, hogy fel tudjuk venni az albumot. Szeretem a haragját és az energiáját is, de ha az összes gyermekem közül választanom kéne, nem ez lenne a legjobb.

08. Halo Of Blood (2013)

Ez volt az első alkalom, amikor feltűnt, hogy gondok vannak Roope-val. Nem fogom elmondani, hogy mik is voltak ezek pontosan. A Halo Of Blooddal kapcsolatban talán szükség lett volna még jó hat hónapra. Azt hiszem túl korán lett kész, hiszen az egészen rengeteg jó gitárvonal van, de jó dal? Nem valami sok. Valamiért nagy figyelmet kapott az, hogy a Children Of Bodom visszatér a gyökereihez. Bárcsak tudnám, hogy mik is ezek a gyökerek, mert nagyon úgy tűnik, hogy kicsit sem tértünk vissza!

07. Blooddrunk (2008)

Nem rossz, de nem is a legjobb. Ez volt az első alkalom, amikor Peter Tägtgrennel dolgoztam együtt, sok trükköt tanított nekem, amit ma is használok. Javulni akartam, mint énekes Peter pedig a valaha élt legjobb metál énekes, így megkérdeztem, és ő beleegyezett. Ez egy kibaszottul fontos pillanat volt a számomra.

06. Are You Dead Yet? (2005)

Azt hiszem az album hangzása nagyon jó, de minden más szempontból is jó idők voltak: sokat szórakoztunk, és megállás nélkül turnéztunk. A húszas éveink elején jártunk, szinte mindenhová eljutottunk. Elkezdtünk jobban pénzt keresni, és ez volt az első album, melynél elkezdtem utálkozó üzeneteket kapni, mondván eladtuk magunkat. Mindezek ellenére, ez az album tarolt a legjobban az összes COB-album közül, szóval ha amiatt eladtuk magunkat, akkor nagyon boldog vagyok.

05. Follow The Reaper (2000)

A zenekar sokat fejlődött, egyre jobbak-és jobbak lettünk, szinte mindenütt nagy figyelmet kaptunk. Őrületes volt az egész. Három albumot is kiadtunk, és egyszerűen képtelenek voltunk leállni. Ekkoriban a Sinergyt is csináltam, de nem igazán törődtem vele. Csak lenni akartam valami.

04. Hatebreeder (1999)

A Hatebreeder hatalmas ugrást jelentett a Something Wildot tekintve. Az albumnak köszönhetően két teljes turnén voltunk a kedvenc zenekarunkkal, a Hypocrisyvel. A fesztiválok és turnék láttán megfigyelhető, hogy milyen is volt a zenekar. Elégedetlen gyerekek voltunk az Északi Sarokról, akik még semmit sem láttak. Mindenkit meg akartunk ölni. Ez volt a Hatebreeder mentalitása.

03. I Worship Chaos (2015)

Tudom, hogy sokaknak állítólag nem tetszett, de nekem ez az egyik kedvencem, és nagyon büszke vagyok rá. Épp ekkor lépett ki a gitárosunk, Roope Latvala, pont egy nappal a felvétel megkezdése után, s ezért megpróbáltam meggyőzni magam arról, hogy időben kiadjuk majd.

02. Hexed (2019. március 8!)

Imádtam rögzíteni és megírni az új albumot, szeretem a hangzását. Büszke vagyok arra, hogy az I Worship Chaos óta újra szinkronban vagyunk. A Children Of Bodom mindig is több volt, mint egyszerű rock ’n’ roll.

01. Hate Crew Deathroll (2003)

Ez az album az, amivel kurvára mindent elértünk: nagyobbak lettek a koncertek, a fesztiválok, és rengeteg lemezt is eladtunk. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer részesei leszünk az MTV Headbanger’s Ballnak. A nővéremmel úgy nőttünk fel, hogy folyamatosan Vanessa Warwicket néztük, számunkra a Headbanger’s Ball nem csupán egy TV műsor volt, hanem egy esemény. Ez csak azt mutatja, hogy vannak olyan gyerekek, akik pontosan azt teszik, amit mi, hiszen láthattuk a Children Of Bodomot a Headbanger’s Ballon, ami kibaszottul király volt.