Augusztus 30-án jelent meg a finn pacsirta vadonatúj nagylemeze, az In The Raw. A kiadvány a vokalista eddigi legjobb lemezének bizonyul, hiszen  nem csupán a célközönség, hanem a kritikusok szemében is egyaránt hatalmasat tarolt. Az újdonságot egyébként olyan információktól fűtve várta a világ, mint az, hogy ez lesz Tarja eddigi legszemélyesebb és egyben legkeményebb korongja, - amire korábban még nem volt példa.

Az ex-Nightwish-énekesnő az utóbbi időben számtalan interjúban mesélt újdonságáról, amit nem csak kemények és személyesnek, hanem kissé fájdalmasnak is nevezett:

A fájdalom nagy része ahhoz köthető, hogy nagyon kimerültem, és azt hittem, hogy ettől soha nem szabadulok meg. Mindig mindenben maximálisan odatettem magam, amikor csináltam valamit, de meg kellett tanulnom, hogyan küzdjem le azt, hogy mindig tökéletesen megfeleljek. A Silent Masquerade-et volt a legnehezebb megírni, mivel az egyik családtagom tragédiájával kapcsolatos. Mindig is tudtam, hogy nehéz lesz majd élőben elénekelni. Amikor az egészet befejeztük és meghallottam, sírtam mint egy csecsemő!

- vallotta.

A beszélgetés során szóba került még a klasszikus zene és  metál kapcsolata is, amiről most ismét szó esett, a Duke TV-nek adott interjújában:

Egyáltalán nem nevezném magam crossover-művésznek - sőt, nagyon utálom ezt a szót. Bizonyos értelemben talán így látnak az emberek, hiszen egyaránt tevékenykedem a klasszikus zene terén, de ezzel egyidőben metálos karrierem is van.

-kezdte, majd így folytatta:

A zene számomra maga az érzelem, bármit is csinálok, mindig átlépem a határokat. A klasszikus fellépéseimen a közönség zöme metálarc, a metálkoncertjeimen pedig vegyes közönség fogad , ami fantasztikus. A zene érzelem, egy gyönyörű dolog, ami összeköti az embereket, mindenféle különbségek ellenére.

-fejezte be mondandóját.